System message

Szeretni kell a színészeket

Szeretni kell a színészeket

Beleshettünk A víg özvegy és a Szélfútta levél próbájára, leltároztunk a színházi raktárban, felkerestük a fodrászműhelyt és a varrodát, pezsgőztünk énekkarosokkal, miközben le és fel végigjártuk a százötven éves színház kopott, szűk folyosóit, zsúfolt alagsorát, de ugorjunk a legelejére.

Rendező a nézőtéren

A fővárosban öt éves múltja van a Színházak Éjszakájának. Ennek lényege, hogy a néző ne csak a színpadi játékot érzékelje, hanem azzal is tisztában lehessen, legalábbis a benyomások szintjén, ami a háttérben zajlik. A debreceni Csokonai Színház most először fogadott nézőket ily módon, és szombat este nyolckor körülbelül százan össze is gyűltünk a kétórás, ingyenes utazásra az előcsarnokban. A kisgyerekekkel és tizenévesekkel megtűzdelt közönséget Ráckevei Annáék négyfelé osztották, hogy aztán Krajcsi Nikolett, Majzik Edit, Mészáros Ibolya és Szakács Hajnalka forgószínpadszerűen kalauzolhassa körbe. Előtte még együtt vonultunk a nagyszínpadhoz, ahol Tasnádi Csabáék finomhangolták a Szegedi Nemzeti Színházzal közös produkció, A víg özvegyet jeleneteit (szerdán bemutató). Ezt úgy képzeljék el, hogy míg a szereplők utcai ruhában játszottak, a rendező a nézőtér közepén, egy ijesztően sok gombbal és tekerentyűvel ellátott, asztallapnyi dobozon állította a fényeket, a hangot, és instruálta a fenn játszókat, már akit tudott (a hiányzók szövegét az asszisztense olvasta).

Mensáros alakja

A Szélfútta levél próbájára, a balett terembe, már az említett kiscsoportos módon jutottunk be: a rendező-színész, Csikos Sándor a darab színpadi tagozódásáról beszélt egy méretarányos maketten keresztül, majd az adys diákok, Janka Barnabás és Vékony Anna próbáltak. A Szélfútta levél az évad egyik fontos vállalkozása: a színház az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját a debreceni események felidézésével ünnepli Mensáros László történetén keresztül: a színészlegenda, aki 1952-57 között a Csokonaiban játszott, október 23. sodrában a Forradalmi Bizottság elnöke lett, amiért később elítélték, bebörtönözték. A műben id. Mensáros Lászlót a Kossuth- és Jászai-díjas Szilágyi Tibor, ifj. Mensáros Lászlót Janka Barnabás alakítja (Vékony Anna utóbbi édesanyjaként tűnik fel).

Nehéz, de jó

A zsúfolásig telt kellékes raktárból kerülnek a tárgyak a színpadra, de ami a polcokon hever, mint valami lomis kincseskamrában, csak a színház teljes készletének 8-10 százaléka, ennyi fér el egyszerre ugyanis a pincehelyiségben. Krajcsi Nikolettel, merthogy a mi csoportunkat ő vezette, ez a törékeny színésznő, aki 8 hónapos kislánya mellett vállalta a kalauz szerepét (a gyermekre addig párja, a szintén színész Mészáros Tibor vigyázott otthon), ezután a stúdiószínházba vezetett az utunk. Ahol az igazgató, Ráckevei Anna, Adorján Beáta dramaturg és Katona Gábor koreográfus válaszolt kérdésekre pogácsa és frissítő mellett. Ráckevei, mint mondta nagyszerűen érzi magát Debrecenben, ahol emberléptékű az élet és kiváló a közösség, ugyanakkor – mivel férje, lánya és fia Budapesten él – állandó kettészakítottsággal küzd: ha Debrecenben van, a családjának hiányzik, ha a fővárosban, akkor a társulatnak. Nehéz, de jó – sommázta.


Fotó: Molnár Péter

Katona Gábornak egy kis mókát is talált: a koreográfusnak három, a közönség soraiból jelentkező fruskán keresztül kellett érzékeltetnie azt, hogy miként is zajlik a színpadi mozgás, a mozdulatok kitalálása, bonyolult összehangolása. – A rendezővel elképzeljük, hogy adott jelenet miként valósuljon meg, az én feladatom, hogy ügyesen passzoljam át a gondolatokat a szereplőknek, úgy, hogy az életre tudjon kelni – igyekezett megfogalmazni a maga szerepét. Majd két nagyszerű hang, Újhelyi Kinga és Varga Klári énekelt a közönségnek Dargó Gergely kísérete mellett.

Megértetni és megérteni

A színészeket nagyon kell szeretni, mert nehéz sors az övék: a családjukat alig látják, rengeteget dolgoznak szerény anyagiak mellett, s valaki másnak a bőrébe nem csak belebújni kemény feladat, hanem azt levenni is – ezt már Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas látványtervező művész mondta, akit hallgatni is ajándék volt, miközben végigvitt az általa tervezett díszletek, ruhák kiállításán, és közben nem rejtette véka alá a véleményét.

– Rengeteget kell olvasni, tanulni, műveltnek lenni, másként ez a szakma nem megy. Ha a rendezővel képtelenek vagyunk együtt gondolkodni, nem egyezik a véleményünk, akkor arra a munkára nemet kell mondani, ha anyagilag fáj is. Szeretem a modern színházat, de rosszul viselem a klasszikus művek megmásítását, teljes kicsavarását. Ha a színész hisztis, kiabál, kezelhetetlen, akkor is türelmesnek kell vele lenni, beszélgetni, magyarázni, megértetni és megérteni, hogy akkor is küzd még a szerepeivel, amikor nem élesben játszik.

– Ratalics László –

Akit a masztix szaga megcsapott

A színház legnehezebb parókája majdnem 5 kilós, Bódi Mariann órákon át énekelt benne az Aidában; a Sárközi-Nagy Ilona játszotta Orlandóban pontosan 59 másodperc van a „hajcserére” és az átöltözésre, különben szétcsúszik a játék; az álbajuszt nagyon utálják a színészek, de Simor Ottó mondogatta, hogy akit a bajuszragasztó masztix szaga megcsapott, az nem tudja elhagyni többé a színházat – osztotta meg velünk a fodrásztár vezetője, Ács Ibolya sok-sok más érdekesség mellett, míg Donkó Imre és Udvarhelyi Péter a Figaro belépőjével kedveskedtek A sevillai borbélyból

Odébb az énekkar tagjai, Gyűlvészi Péter helyettes karigazgató, Pintér Tímea és Törő Ildikó a darabok zenei hátteréről beszéltek. Így például arról, hogy bizony teljes esztendő, mire egy vezető opera-, operettszerep „beleül a torokba”, s a régebb ideje pályán lévő énekesek több tucat, különféle nyelveken játszott szerepet tartanak fejben egyszerre. De az is kiderült, hogy a hangszálak ősellenségei a csokoládé és és a szénsavas italok.

Forrás:www.haon.hu

További híreink

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

KLASSZ TAVASZ bérlet 2024

Frissüljön fel komolyzenével!

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.