A kamarazene gyöngyszemei 2.

Richard Strauss alig múlt tizenhét éves, amikor 1881-ben Fúvósszerenádját komponálta. Az ifjú a müncheni udvari zenekar vezető kürtösének, Franz Straussnak gyermekeként egy zenével átitatott világban élt. Apja játékának szépsége minden bizonnyal hatással volt a  Szerenád megszületésére, mert művében a kettős fafúvósok és a kontrafagott mellett négy kürtöt is alkalmaz. A bemutató 1882. november 27-én zajlott le Drezdában  Franz Wüllner vezényletével, aki több Wagner opera premierjét is irányította. Strauss műve sokkal jelentősebbnek bizonyult, mint a csodagyerek elődök, Mozart, illetve Mendelssohn tehetséges követése, felcsillan benne a későbbi egyéni hangú komponista ígérete. Egyetlen szonátaformájú tételből áll, zenei anyaga dallamos és lírai hangvételű. Hangszerelése is rendkívül igényes, találékonyan használja ki a tizenhárom fúvóshangszer adta lehetőségeket. A mű  egy fuvolákon  megszólaló finom gesztussal ér véget, amely előérzetét adja a későbbi nagy Strauss operák hangulatvilágának.

– baljos –

Köcsky Balázs

Zenekarunk fuvolaművésze, szólamvezetője, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tanára. Pécsett született, zenész családban. Édesapja Köcsky Tibor orgonaművész, anyai nagyapja, Tolnay Gábor kürtművész a Pannon Filharmonikusok első kürtöse volt. Zenei tanulmányait 7 évesen kezdte. Középiskolai tanulmányait Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Romos Zsolt tanszakán. Pécsett diplomázott, szintén Romos Zsolt osztályában. Egyetemi évei alatt döntötte el, hogy zenekari művész lesz. Tanulmányai befejezése előtt egy évvel felvételt nyert a Szegedi Szimfonikus Zenekarba, majd 2015-ben a Pannon Filharmonikusoknál dolgozott. 2016 tavaszától a Kodály Filharmonikusok tagja, első fuvolása. 2017-ben a művészeti vezetés „Az évad ifjú zenekari művésze” címmel ismerte el munkáját.

 Köcsky Balázs (fotó: Derencsényi István)