System message

BRAHMS-SOROZAT – III. HANGVERSENY

BRAHMS-SOROZAT – III. HANGVERSENY

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Brahms: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 83. / Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98.

Közreműködik:
Ránki Fülöp – zongora / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:
Kollár Imre

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

BRAHMS-SOROZAT – III. HANGVERSENY
2022. March 01., 19.30
Season ticket

Johannes Brahms II. B-dúr zongoraversenye – kimagasló zenei értékein túl – azért is különösen kedves lehet a magyar közönség számára, mert ősbemutatója Budapesten, 1881. novemberében zajlott le.  Az I. d-moll zongoraverseny megszületésétől több mint két évtized választja el, komponálása – a Brahmsra oly jellemző nagy igényességgel – három éven át tartott. A komponista egy Clara Schumannhoz intézett levelében ironikusan így írt monumentális darabjáról: „Szeretném közölni veled, hogy írtam egy kis zongoraversenyt, egy aprócska, formás scherzóval.” Noha a versenymű ajánlása egykori tanárának, Eduard Marxsennek szól, az első előadás szólistája mégis személyesen Brahms volt. Az egyértelműen kedvező fogadtatást követően három hónap alatt huszonegy európai városba jutott el a darab, így ma már a zongorairodalom legfajsúlyosabb alkotásai között tartjuk számon. Az ötvenperces versenymű első, szembetűnő jellegzetessége négytételes szerkezete. Brahms a hagyományos három részes concerto formával szemben ezúttal inkább a klasszikus szimfóniák mintáját részesíti előnyben. A zongoraszólam jellege is sokkal inkább a hangulati és zenei mélységek irányába mutat, elkerülve az öncélú virtuozitás csábításait. A kürtszólóval induló nyitótétel a szonátaforma szabályai szerint építkezik, melynek során a zongora és a zenekar szinte egyenrangúan bontják ki a tematikus anyagot. A második tétel – Beethovenre emlékeztetően – egy viharos scherzo, melybe egy triószakasz is illeszkedik. Az Andante feliratú lassú tétel különlegessége, hogy a szerző a szólógordonkának is fontos szerepet szán, melynek témája később „Immer leiser wird mein Schlummer” című dalában is felbukkan. A zárótétel öt jól elkülöníthető szakaszból áll, amelyek különböző karakterű témákat vezetnek be és fejlesztenek tovább. A befejező kóda a főtémát hármas lüktetéssel, induló jelleggel ismétli meg, amelyet először a zongora játszik, majd a zenekar a záróakkordok előtt még témát cserél a szólistával.

Brahms utolsó, IV. szimfóniáját közvetlenül a III. bemutatóját követően kezdte komponálni. Az új, e-moll hangnemű alkotás premierjére 1885-ben Meiningenben került sor a szerző vezényletével. Előzőleg kétzongorás változatban egy zártkörű koncerten már megszólalt, melyen a hírhedt Eduard Hanslick is megjelent.  A kor nagytekintélyű zenekritikusa ekkor így nyilatkozott a darabról: „Olyan, mint egy sötét kút; minél tovább nézünk bele, annál fényesebben ragyognak vissza a csillagok." Egy másik lelkes vélemény szerint „az egyik legnagyobb zenekari mű Beethoven óta.” A darab nagyszerűségét és jelentőségét felismerő elemzők szerint a szimfónia nyitótételében a XVIII–XIX. századi német művészi hagyományokat a saját stílusában összefoglaló komponista hangját halljuk. A második tétel ugyanakkor archaizáló hangkészletével és harmóniavilágával a német zene régebbi – a középkori Minnesängerekig visszatekintő – örökségét idézi fel.  A harmadik, rusztikus Scherzo tétel – mely ezúttal szokatlan módon páros metrumú – a Brahms számára kedves német népdalok világát tükrözi, ötvözve azt a klasszikusoktól tanult kifinomult formálással. A IV. szimfónia fináléja egyértelműen J.S. Bach művészetére utal, mivel a chaconne vagy passacaglia néven ismeretes barokk variációs formát eleveníti fel.  A variációk alapjául szolgáló téma egyébként Bach 150. kantátájának zárókórusából származik.  A tétel szerkezete koncentráltságával és komplexitásával a német zenetörténeti hagyomány magasrendű összefoglalása, a múlt, a jelen és a jövő találkozásának kivételes pillanata.

(baljos)

 

RÁNKI FÜLÖP

Ránki Fülöp Budapesten született 1995-ben. Becht Erika és Hambalkó Edit, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita tanítványa volt. 2018-ban mesterdiplomázott. Koncertezett Európa több országában, Japánban és Kínában is. Zongoraversenyek szólistájaként partnere volt többek között Heinz Holligernek, Keller Andrásnak, Kocsis Zoltánnak és Maxim Vengerovnak. Rendszeresen fellép közösen szüleivel, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészekkel. 2016-ban Junior Prima Díjat kapott, 2017-ben pedig a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjával jutalmazták.

További híreink

A szezonban 18 nagyzenekari hangversennyel, a Kodály Kórus 5 a cappella koncertjével és a Kodály Filharmonikusok 6 alkalmassá bővült kamarasorozatával várjuk Önöket!

2022. június 15-én tartottuk meg térzenével egybekötött évadzárásunkat. A Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus műsora mellett a 2021/2022-es évad díjait is átadta Puskás István alpolgármester és Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója!

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.