Rendszerüzenet

Beethoven 250. – III. hangverseny

Beethoven 250. – III. hangverseny

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61.
VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfónia, op. 68.

Közreműködik:
Baráti Kristóf – hegedű
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:
Kollár Imre

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

Beethoven 250. – III. hangverseny
2020. február 11., 19.30
Bérlet
Bérlet

Beethoven 250

A 2019-2020-as évadban, pontosabban 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is kiveszik részüket az ünneplésből, mert a nagy klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.

 

Beethoven legfőbb kifejező eszköze a szimfonikus zenekar és a zongora volt. Ezeket a hegedű követi a sorban, hiszen számos alkotásban szánt vezető szerepet ennek a hangszernek. Az 1806-ban keletkezett D-dúr hegedűverseny a zeneirodalom kivételes remekműve. Tökéle - tesen illik rá a definíció, mely szerint egy klasszikus műalkotás mibenléte a tartalom és forma magasrendű egységében határozható meg. Óriási próbatétel a Beethoven versenymű előadása, mert a darab igazi nehézsége a végletekig letisztult zenei anyag sallangoktól mentes előadásában rejlik. Megszületése Franz Clement megrendelésének köszönhető, első (próba nélküli!) előadása is az ő nevéhez fűződik. A darab szokatlan módon, négy timpani ütéssel indul, majd terjedelmes zenekari bevezető előlegezi meg a tematikus agyagot. Ezt követően lép csak be a szólóhangszer, mely a klasszikus szabályoknak megfelelően járja be a szonáta - forma útjait, majd a tétel lezárása előtt szólókadenciát játszik. A második, Larghetto formarész meghatározója a bensőséges, éneklő karakter. A tétel végén rövid átvezetést hallunk a megállás nélkül, „attacca” beköszöntő hatnyolcados, szilaj rondóhoz. A zárótétel hangulatát elsősorban a „vadászat” karakter és a hegedű csillogóan virtuóz játéka teremti meg. Beethoven VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfóniáját az első programzenei alkotások között szokták emlegetni. Ez az állítás ugyan vitatható, de tény, hogy Beethoven ezzel a szimfóniával új utakra lépett, mert a természet-élmény szolgált ihlető forrásul számára. A mű „A vidéki élet emlékei” alcímet kapta, és egyes tételei fölött is konkrét tartalmi utalásokat találunk. A szerző ezúttal felrúgta a hagyományosan négy pilléren álló szerkezetet, és egy ötödik tétellel tette teljessé a partitúrát. Az első két tétel (I. – Vidám érzések ébredése a falura érkezéskor, II. – Jelenet a pataknál) hangulatfestő jellegét a harmadik, scherzo jellegű „Vidám paraszti mulatság” váltja fel. A mulatozásnak egy hirtelen kitörő vihar vet véget. A viharjelenet lezajlása után ismét kisüt a nap, majd hálaadó, békés pásztorének zárja le a rendkívüli alkotást. Beethoven a szavakban is megfogalmazott programelemeket eleven, kifejező zenei karakterekké alakítja. A patak csobogását, a villámok cikázását, az ég dörgését éppúgy átélhetjük, mint az erdei madárkon - certet, vagy a falusi muzsikusbanda időnként bizonytalankodó játékát. Ahhoz természetesen Beethoven zsenialitására volt szükség, hogy mindezek az elemek egységes műalkotássá álljanak össze. A szerzőtől származó utasítás egyértelműen megvilágítja a VI. szimfónia lényegét: „Mehr Ausdruck der Empfindung, als Malerei.” (Inkább az érzelmek kifejezése, mint természetfestés.)

(szöveg: Balogh József)

 

BARÁTI KRISTÓF Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a dél-amerikai ország legjobb szimfonikus zenekaraival, tizenegy évesen pedig meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-be. Budapesten Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos irányítása alatt tanult. Még zeneakadémistaként megnyerte az olaszországi Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyt, és második lett a párizsi Long-Thibaud-versenyen. 1997-ben legfiatalabbként vett részt a brüsszeli Erzsébet királyné-versenyen, ahonnan a harmadik díjjal és a közönség elismerésével térhetett haza. Párizsban a Milstein-, Menuhin- és Szeryng-féle hegedűjátékot képviselő Eduard Wulfsonnál vett órákat, ennek is köszönhetően 2010-ben elhozta a hegedűsök Oscar-díjának nevezett moszkvai Paganini-verseny első díját. Számos lemezfelvételt készített, melyek kitűnő kritikai fogadtatásban részesültek. Világjáró művész, kiváló zenekarokkal és partnerekkel lép színpadra. Rendszeresen vezet mesterkurzust Pécsett, 2015- től a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál egyik művészeti vezetője. Munkásságát előbb Prima-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivarihangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott a rendelkezésére.

További híreink

A zeneszerző születésnapján, július 27-én mutatják be a Kodály Filharmonikusok művészei a darabot, melyet a Debreceni Zenede Kodály-termében rögzítettünk filmre 2020 júniusában.

Hat korábban elmaradt koncert kapott új időpontot.

A(z) Kodály Filharmonikusok Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.