Romantikus portrék

Ezúttal egy izgalmas „hangtárlat” keretében két, meglehetősen eltérő karakterű romantikus mester portréjával ismerkedhetünk meg, melyhez egy kortárs kompozíció is társul. „A bölcsőtől a sírig” Liszt utolsó, tizenharmadik szimfonikus költeménye, melyet Zichy Mihály tollrajza ihletett. Ebben a műfajban korábban alkotott egybekomponált darabjaitól eltérve ez alkalommal három rövid tételben fogalmazta meg gondolatait. (I. A bölcső – II. Küzdelem a létért – III. A sír: a túlvilági élet bölcsője) A hetvenéves Liszt hangja itt már végletekig letisztult, hangszerelése finoman árnyalt és átszellemült. Liszt A-dúr zongoraversenyét 1839-ben Weimarban kezdte komponálni, aztán majdnem két évtizeden át alakítgatta a partitúrát. Végleges formájában 1857-ben került közönség elé. Másik, Esz-dúr hangnemű zongoraversenyéhez képest ez a mű líraibb jellegű, a szólóhangszer a zenekari hangzásba ágyazódva gyakran kamarazenei karakterrel szólal meg. A rondószerűen, egy nagy tételbe szervezett zenei anyag öt rövidebb egységre tagozódik, melyek során egyszerre mutatkoznak meg a zongoravirtuóz és a zseniális komponista erényei. A versenymű induló jellegű Allegro szakaszainak hangvétele összetéveszthetetlenül magyaros. 

A két Liszt kompozíciót az est karmesterének, Vajda Gergelynek a darabja köti össze, mely egy – Seress Rezső 1933-ban keletkezett Szomorú vasárnap című slágere nyomán írott – zenekari variáció. A szerző szavai szerint „minden hang és akkord az eredeti Seress dallamból és annak legelterjedtebb harmonizálásából ered”, ám ez mégsem könnyen felismerhető. „Olyan, jazz-terminológiával élve, 'standard'-et kerestem művem kiindulópontjának – folytatja Vajda, – amely világszerte ismert, mégis magyar vonatkozású, és amelynek dallamát még akkor is ismerősnek érzi a hallgató, ha a címet vagy a szerzőt nem tudja is megnevezni. Seress Rezső híres, hírhedt slágere azonban darabomban nem hangzik el a maga teljességében, így a közönség folyamatosan keresésre van kényszerítve, ami reményeim szerint a szó legnemesebb értelmében játékká változtatja a befogadás folyamatát.” A kompozíció ajánlása a 75 éves világhírű zeneszerző-karmesternek, Eötvös Péternek szól.

A protestáns hitre tért Mendelssohn-Bartholdy fiatalon, huszonkét évesen írta „Reformáció” néven ismertté vált, ötödik szimfóniáját. Itt nem a finoman artisztikus, tündérvilágot és természeti élményeket érzékletesen ábrázoló komponista hangját halljuk, ez a szimfónia tematikájának megfelelően inkább filozofikus jellegű. A darabot a zeneszerző 1830-ban, az Ágostai hitvallás (Confessio Augustana) közzétételenek 300. évfordulójára komponálta. Négy tétele a reformáció küzdelmeit, a német nép jellemvonásait írja le a romantikára jellemzően dallamosan, szevedélyes módon. A reformáció eszméjére a legegyértelműbben az ünnepélyes harci indulóval véget érő zárótétel utal, mely során felhangzik a legismertebb protestáns korál, az „Erős vár a mi Istenünk” dallama is.

Vajda Gergely

Karmester, zeneszerző. A Huntsville Symphony Orchestra (Alabama, USA) zeneigazgatója, a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál művészeti vezetője, a Portland Festival Symphony zeneigazgatója. Három évig állt vezető karmesterként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. 2009 júliusától négy éven át a kaliforniai Music in the Mountains fesztivál művészeti vezetője és karmestere. A Dispeker Artist Management művésze. 2002-ben karmesterként Gundel Művészeti Díjban, 2018-ban zeneszerzőként Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjban részesült. Zeneszerzőként négy operát jegyez, kettőt magyar, egyet angol, egyet pedig német nyelven. Zenekari, kamarazenei és szólóhangszeres kompozícióit Magyarországon, Európában és Észak-Amerikában egyaránt játsszák.

Kiss Péter

Zongoraművész. Kamarazenészként és szólistaként a legkiválóbb partnerekkel lépett már színpadra: többek közt Kocsis Zoltánnal, Baráti Kristóffal, Szabadi Vilmossal, Jonathan Cohennel, Kelemen Barnabással. Európa szinte össze országában adott már koncertet, de fellépett Chicagóban, Clevelandban, Santiago de Chilében, Új-Delhiben és Pekingben is. A kortárs zene és a korábbi korok zenéje – Brahms, Bartók, Ravel, Rahmanyinov, Liszt, Mozart, Beethoven vagy Bach művei – művészetében egymással szerves egységben van jelen. Zeneakadémista korától tagja volt a Csalog Gábor és Kemenes András vezette Ludium-együttesnek. Alapítója a Trio Inception formációnak. A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének tanára. Háromszor nyert Fischer Annie-ösztöndíjat, 2011-ben Artisjus-díjjal, 2015-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki.