Karácsonyi koncert
Műsor:
Michael Haydn: Te Deum MH 28, d-moll szimfónia MH 393 / Joseph Haydn: Nelson-mise, Hob. XXII/11
Közreműködik:
Ducza Nóra – szoprán / Bakos Kornélia – alt / Szerekován János – tenor / Jekl László – basszus / Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) / Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
PÓTJEGYEK 2300 FORINTOS ÁRON KAPHATÓK A KÖLCSEY KÖZPONT JEGYPÉNZTÁRÁBAN!
A Haydn fivéreket, Josephet és Michaelt szoros kapcsolat fűzte a 18. századi Magyarország zenei életéhez. A „nagy” Haydnről köztudott, hogy több mint harminc évet töltött az Esterházy herceg kismartoni, illetve fertődi rezidenciáján, életműve legjavát itt megalkotva. Öccséről, a hasonlóan tehetséges Michaelről azonban kevésbé ismert, hogy 1760-tól két éven keresztül Patachich Ádám nagyváradi püspök szolgálatában állt.
Ezen időszak terméséhez tartozik C-dúr hangnemű, 28-as jegyzékszámú Te Deuma is. Bizonyítja ezt a partitúra végén található bejegyzés: Magnovaradini 1ma Aprili, 760 Michael Hayden. A Te Deum (Téged Isten, dicsérünk) a katolikus egyház legrégibb magasztaló, hálaadó himnusza, melyet a zenetörténet során számos komponista megzenésített. Michael Haydn a négyszólamú kórus mellé kíséretként brácsák nélküli vonóskart, két trombitát és üstdobot, illetve a szokásos continuót alkalmazza. A mű fényes Allegro szakasszal veszi kezdetét, melyet később egy rövid Adagio (Te ergo quaesumus) szakít meg. Ezt egy ¾-es Allegro követi (Aeterna fac…), majd egy remekbe szabott fúga (Inte Domine speravi…) zárja a Te Deumot.
Michael Haydn d-moll hangnemű, 393 MH jegyzékszámú szimfóniája jóval később, 1784-ben keletkezett, amikor szerzője már hosszabb ideje a salzburgi dóm zenei vezetője volt. A darab a klasszikus szerkesztési elveket követi azzal a különbséggel, hogy elhagyja a harmadik tételként szokásos menüettet. A lendületes Allegro brillante nyitótétel után ⅜-os, triolás mozgású Andantino következik, majd egy virtuóz Presto scherzante zárja le a szimfóniát. Michael Haydn ezúttal a vonóskar mellé párosan alkalmazott oboa, fagott, kürt és trombita szólamot, illetve üstdobot ír elő.
A hangverseny második részében a bécsi klasszikus korszak egyházzenei irodalmának egyik legjelentősebb darabja hangzik fel: Joseph Haydn 1798-ban komponált ún. Nelson-miséje, eredeti alcíme szerint Missa in Angustiis (mise a szorongattatás idején). A jelző a napóleoni háborúk időszakára utal, amikor Horatio Nelson brit admirális a nílusi, vagy abukiri csatában legyőzte Bonaparte hadait. A darab eredeti hangszerelése figyelemre méltó, karakterének megfelelően a vonósok mellett három trombitát és üstdobot alkalmaz a zeneszerző. (A későbbi előadások során az apparátus fuvolával, oboákkal és kürtökkel bővült.) A hat fő részből álló mise (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) előadásában közreműködő énekes szólisták nem önálló tételekben kapnak feladatot, hanem a kórushoz kapcsolódó szólamaik átszövik a mű egészét.
Két évvel a bemutatót követően kismartoni látogatása alkalmával Nelson admirális személyesen is hallhatta Haydn remekét. A Nelson mise a legérettebb, késői alkotói periódus gyümölcse, melyben Haydn mesterségbeli tudása, kompozíciós fantáziája a legteljesebb gazdagságában bontakozik ki.
Savaria Barokk Zenekar
A Savaria Barokk Zenekar az alapító fuvolaművész-karmester, Németh Pál vezetésével működik. A zenekar célja 17-18. századi zenei ritkaságok újrafelfedezése, bemutatása korhű hangszereken, korabeli dokumentumok alapján, hangversenyek, operaelőadások, CD-, rádió-, TV- és filmfelvételek segítségével. Az együttes vonós hangszerei a 18. századból valók, a fúvósok régi hangszerek pontos másolatai. A kor fő zenei irányzatai (olasz, francia, német, angol) mellett fontos feladatuknak tekintik a magyar zenei múlt értékeinek bemutatását. Repertoárjukon a legkülönbözőbb műfajú és összeállítású zeneművek szerepelnek, szóló-, kamara-, zenekari művek, operák, oratóriumok egyaránt, a kora barokktól a klasszikusokig, Monteverditől Mozartig. A Hungaroton mellett felvételt készítettek már a magyar, svájci, francia, spanyol rádióval, a Magyar Televízióval. Felléptek Ausztria, Németország, Olaszország, Svájc, Spanyolország, Franciaország, Anglia, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia hangversenytermeiben, templomaiban. A Budapesti Kamaraopera állandó zenekaraként is működnek.