ADVENTI HANGVERSENY

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma a zeneirodalom legismertebb alkotásai közé tartozik. A német óhazát elhagyó, Londonban megtelepedett zeneszerző pályafutása során – egyéb művei mellett – jelentős számban alkotott operákat és oratóriumokat is. Ezekkel az alkotásokkal kapcsolatban sok elemző megfogalmazza azt az állítást, hogy Händel oratóriumainak némelyike valóságos színpad nélküli opera, drámaiságuk gyakran meghaladja a barokk opera seriák szokásos kereteit. Händel mintegy huszonkilenc oratóriumával a későbbi korok számára is követendő mintát teremtett, elég, ha Haydn, Mozart és Beethoven oratorikus kompozícióit vesszük szemügyre. A zsenik összehasonlítása egyébként nem feltétlenül célszerű dolog, de kortársak lévén, a Bach–Händel párhuzam szinte elkerülhetetlen. Míg Bach esetében a mesteri szerkesztés és spirituális mélységek ragadják meg elsősorban a hallgatót, addig Händel stílusának inkább a dekorativitás és az olaszos dallamosság a legfőbb jellemzője. A szokatlanul gyorsan, mindössze egy hónap alatt elkészült Messiás bemutatására 1742-ben Dublinban került sor egy árvaház javára, de később is hosszú időn át jótékonysági céllal adták elő. A terjedelmes mű szövegét Charles Jennens angol költő állította össze az Ó- és az Újszövetség egyes szakaszaiból.  Első része a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről szól, a harmadik szakasz pedig a megváltásról elmélkedik. Két zenekari tételét – a francia szerkezetű nyitányt (sinfonia) és az olasz hatást mutató pastoralt (pifa) – recitatívók, szólóáriák, egy duett és számos kórustétel teszi teljessé. A mintegy két óra időtartamú mű igazi oszlopait az énekkari tételek jelentik, közülük a második részt záró Halleluja-kórus az évszázadok folyamán önálló életre kelt, a britek a mai napig második nemzeti himnuszuknak tekintik. A darab előadásai során gyakran előfordultak rövidítések, tétel-elhagyások. Az átdolgozások közül Mozart változata a legérdekesebb, mely a tömörítés mellett az eredeti hangszerelést tette gazdagabbá, illetve az angol helyett a német szövegfordítást vette alapul.

– baljos –

Kocsis-Holper Zoltán

Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

Capella Savaria: Az együttes indulásának éve 1981-re datálható. Elnevezése az alapító város, Szombathely római kori megfelelőjét idézi. A zenekart Németh Pál alapította, majd 1999-től egészen napjainkig az együttes művészeti vezetője és koncertmestere Kalló Zsolt.

A Capella Savaria újító törekvéseivel hamar feltűnést keltett. Repertoárja a barokk és a klasszikus korszakok kiemelkedő műveire terjed ki. A művészek az előadások során korhű hangszereket szólaltatnak meg a zenei autentikusság érdekében. A színpadon életre keltett eszközök között a nézők nemcsak hiteles másolatokat, hanem olyan hangszereket is hallhatnak majd, melyek a XVIII. századi hangszerkészítő mesterek keze munkáját dícsérik.

Az évek során széles körű elismertségre tettek szert. Több mint 20 európai országban, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Izraelben is adtak már hangversenyt. Rádió-és televízióműsorok, magyar régizene fesztiválok elmaradhatatlan résztvevői. Több mint nyolcvan hanglemezük készült, ezek közül öt az "Év hanglemeze" díjat is elnyerte. A felvételek több mint kétharmada világelső felvétel, melyek zenetörténeti jelentősége nemzetközi szinten elismert. A kanadai Opus Magazine így ír róluk: „Európa egyik legjobb zenekara”. 

Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)