Rendszerüzenet

„Debrecenben telt életem legboldogabb időszaka”

„Debrecenben telt életem legboldogabb időszaka”

Vásáry 85: születésnapi jubileummal indul a debreceni hangversenyévad

Debrecen város szülötte, a – számtalan egyéb elismerése mellett – Kossuth-díjjal kitüntetett világhírű zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás 2018. augusztus 11-én töltötte be 85. életévét. E jeles évfordulót szűkebb pátriájában, a Kodály Filharmonikusokkal és a Kodály Kórussal is megünnepli 2018. szeptember 11-én, a 2018/2019-es debreceni hangversenyévad nyitó koncertjével. Az ünnepi hangverseny programját – elsősorban Beethoven IX. szimfóniáját – maga Vásáry Tamás javasolta. Azonban a művész örök fiatalságát, teremtő lendületét ismerve, várhatóan nem a nagy befejező összegzés jellemzi majd az interpretációt. Sokkal inkább az az állandó felfedezés, újbóli rácsodálkozás, állandóan kutató, végtelen energiákat a színpadon megjelenítő lendület, az az öröm, mely eddigi pályafutására is egyfolytában jellemző volt, s mely remélhetőleg még nagyon sokáig teszi őt köztünk élőn is kortalanná, jelenlévővé. A koncertre készülődve beszélgettünk a művésszel.

- Debrecenben született és a mai napig fontos Önnek ez a város.

- A gyerekkorom, a gyökereim kötnek ide. 6-12 éves korom volt életem legboldogabb időszaka. A Klinikán születtem, akkor még a Péterfia utcán laktunk. A családom több tagja is fontos szerepet töltött be a város életében. A nagyapám Baltazár Dezső református püspök volt, ő is keresztelt meg engem. Róla, bár hároméves koromban halt meg, világos emlékeim vannak. Majd Debrecen „szívébe” költöztünk: a püspöki palotába. A harmadik emeleten volt a lakásunk, az egyetlen a templomra néző oldalon, aminek kőerkélye van. Az ágyból, ahol aludtam, minden reggel ráláttam a Nagytemplom tornyára, arra, ahol a Rákóczi-harang is van. 6 évesen itt kezdtem el zongorázni, Kovács Margit néninél. Nemsokára beírattak a Zenedébe. 8 évesen adtam az első koncertet, amely után elindultak a csodagyerek évek. 12 éves koromban Budapestre költöztünk, de Debrecenbe mindig visszatértem, s visszatérek. Az emigrációból való hazajöttöm után megkaptam a díszpolgári címet, majd a Debreceni Egyetemnek is díszdoktora lettem. Immár nyolcadik éve pedig a Zeneművészeti Kar nyári akadémiáján tanítom az aktuális Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar tagjait.

- Ma a városban járva felfedezi a régi, kedves Debrecent?

- Abszolút. De néhány dolog eltűnt, például a kaszárnyával szembeni Vásáry-ház. A nagy utak építésével is sok minden megváltozott, például a Mester utca környéke. A Kálvin téren, a Csokonai-szobor mögött pedig állt egy karakterisztikus ház, aminek volt egy fekete tornya, s rajta egy szélkakas. Az nagyon fájt, amikor visszatértem, s láttam, hogy lebontották. A régi Nagyállomás is gyönyörű építmény volt.

- A debreceni zenekar és énekkar névadója, Kodály Zoltán fontos szerepet töltött be az életében.

- Ő egy teljes egészében kivételes ember volt, mai szóval gurunak is nevezhetnénk. Az életéből, az én véleményem szerint, egy percet sem töltött el feleslegesen. Az emberi megnyilvánulás minden szintjén – fizikai, lelki, szellemi – a maximumot hozta ki magából. Egészséges volt, de gyenge fizikumú – akárcsak én – így tudatosan edzette magát. Engem is ő tanított meg a sport fontosságára, de konkrétan a gyorsúszásra is például, mert, ahogy mondta: az ember attól, hogy zenész, még ne legyen satnya. Folyamatosan tanult, edzette az elméjét, egy bencés szerzetes járt hozzá, akivel rendszeresen frissítette a latin és görög tudását. Csodálatos könyvtára volt. Legendás volt a memóriája is. Vallotta, hogy egy emberélet kevés ahhoz, hogy akárcsak a legfontosabb zenéket is megismerjük. A tanítványait a gyerekeinek tartotta. Nemcsak szellemi dolgokban tudott jó tanácsokat adni, hanem praktikus, földi dolgokban is. Valóban olyan volt, mint egy igazi, jó szülő. Ha szükség volt rá, nem volt határa a segítségének: egy vizsgakoncertemre szerettem volna egy Steinway zongorán felkészülni. Kodály tanácsát kértem, hol tudnék ilyenen gyakorolni. Ő vett nekem egyet. De egyébként „elvárta” a tanítványaitól, hogy küzdjenek az életben, én is mindenféle munkát elvállaltam az akadémiai évek alatt.

- Augusztus 11-én ünnepeli 85. születésnapját: a Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus első bérletes koncertje is ennek jegyében telik, Ön vezényel a hangversenyen.

- A debreceni szimfonikus zenekarral és kórussal már több alkalommal dolgoztam együtt. Tavaly például az emlékév alkalmából Kodály két nagy kórusművét dirigáltam: a Psalmus Hungaricus-t és a Budavári Te Deumot. Most Beethoven-műveket vezényelek, két zenekari darabot – Coriolan-nyitány, Ah! Perfido koncertária – és a IX. szimfóniát. Ez utóbbi műben – bár a leginkább az Örömódáról ismert, s a zenészek a lassú tételt tartják benne a legnagyobbra – nekem az I. tétel a legfontosabb. Véleményem szerint ez a mű legmarkánsabb, legdrámaibb, „legbeethovenibb” része. Érzésem szerint ez a tétel maga Beethoven. A mű az emberiségről szól, de a lehető legfelsőbb szinten, valamilyen mélységes szeretettel átitatva.

– KJE, GM –

VÁSÁRY 85 koncert

További híreink

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

KLASSZ TAVASZ bérlet 2024

Frissüljön fel komolyzenével!

A(z) Kodály Filharmonikusok Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.