Rendszerüzenet

B-betűs óriások

B-betűs óriások

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Bartók Béla: Román népi táncok
Johann Sebastian Bach: V. (D-dúr) Brandenburgi verseny BWV 1050
Ludwig van Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, Op. 92.

Közreműködik:
Alexáné Kardos Ildikó – hegedű / Köcsky Balázs – fuvola / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Csembalón közreműködik és vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

B-betűs óriások
2019. May 14., 19.30

„Az én igazi vezéreszmém (…) a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére.” Idézett gondolatainak jegyében Bartók 1909 nyarán kezdte meg a román folklór gyűjtését, amit már megelőztek magyarlakta vidékeken végzett útjai is. Kilenc év alatt – 1918 őszéig – mintegy 3500 román népdalt gyűjtött tizenhárom megyében járva, közben a nyelvet is elsajátítva. A dallamok – melyek között népdalok, hangszeres táncdallamok és kolindák (karácsonyi énekek) is szerepeltek – aztán Bartók különböző műveiben is megjelentek. Ezek közül a legnépszerűbb a Román népi táncok című sorozat, mely 1915-ben született, eredetileg zongorára. Bartók 1917-ben kamarazenekari hangszerelést készített a műből, melynek hét rövid tételében – a két utolsó megállás nélkül, attacca követi egymást – egy-egy hangszeres (hegedű, furulya) táncdallam szólal meg, egyre fokozódó tempóban, hangszínek tekintetében is folyamatosan gazdagodva.

Johann Sebastian Bach hat Brandenburgi versenye egy szerencsés véletlennek köszönheti fennmaradását. Az 1721-ben Christian Ludwig brandenburgi őrgrófnak ajánlott concerto sorozat kottáit ugyanis utóbb csomagolópapírként árusították, de végül a berlini Királyi Könytárban sikerült megőrizni. A koncertünkön megszólaló ötödik, D-dúr hangnemű darab tulajdonképpen három szólóhangszerre – fuvolára, hegedűre, csembalóra – és vonósokra írott versenymű. Mégis ezúttal a billentyűs szólam szerepe a legfontosabb, mert Bach a zenetörténészek állítása szerint először használja szólóhangszerként a csembalót. Ennek magyarázata lehet, hogy a kötheni őrgrófi udvar ekkor jutott egy Berlinben épített új hangszerhez, mely már a continuó játékon túlnövő feladatokra is alkalmas volt. A darab szélső Allegro tételei között Affettuoso feliratú, bensőséges középrészt hallunk. A nyitótétel különlegessége az a nagyszabású csembaló kadencia, mellyel Bach új perspektívát nyitott a hangszer számára.

Megérne egy alapos elemzést, hogy Beethoven szimfóniái közül miért a páratlan sorszámúak váltak igazán népszerűvé. Addig is, amíg választ kapnánk a kérdésre, leszögezhetjük, hogy a VII. A-dúr szimfónia kivételes darabja a beethoveni életműnek. Az 1813-ban közönség elé került – a csehországi Teplicén papírra vetett – kompozíciót maga a szerző is egyik legsikerültebb opuszának tartotta, nem csoda, hogy már a bemutatón is nagy sikert aratott. Egyik érdekessége, hogy bár első tétele egy Poco sostenuto bevezetővel indul, nincs igazán lassú tétele a darabnak, helyén egy megragadó, variációs Allegretto hangzik el. A szimfónia négy tételében a legfontosabb kohéziós erőt a témák erőteljes ritmikus karaktere jelenti, mely aztán a Scherzo és a záró – szonátaformájú –  Allegro con briosorán egészen extatikussá teszi a darabot. Nem véletlenül nevezte Richard Wagner a VII. szimfóniát „a tánc apoteózisának”.

Somogyi-Tóth Dániel

Alexáné Kardos Ildikó

Zenekarunk hegedűművésze, I. koncertmestere. Tanulmányait Debrecenben kezdte és folytatta középfokon, majd hegedűművész- és tanári oklevelet szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2000-től a Zeneművészeti Kar oktatója. Zenekari művészként 1987-től a pécsi, majd 1997-től a debreceni zenekar koncertmestere. A Phoenix Kamarazenei csoport tagjaként Debrecen és a régió hangversenyéletének gyakori fellépője. Szimfonikus zenekarok tagjaként Európa számos országának koncertpódiumán megfordult, főleg koncertmesterként. Pécsett és Debrecenben is elnyerte az “Év zenekari művésze” címet. Munkáját 2006-ban Kritikusi, 2008-ban Nívó-díjjal, 2012-ben és 2016-ban Rubányi-díjjal ismerték el. 2018-ban Debrecen Kultúrájáért Díjjal tüntette ki Dr. Papp László, Debrecen város polgármestere.

Köcsky Balázs

Zenekarunk fuvolaművésze, szólamvezetője. Pécsett született, zenész családban. Édesapja Köcsky Tibor orgonaművész, anyai nagyapja, Tolnay Gábor kürtművész a Pannon Filharmonikusok első kürtöse volt. Zenei tanulmányait 7 évesen kezdte. Középiskolai tanulmányait Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Romos Zsolt tanszakán. Pécsett diplomázott, szintén Romos Zsolt osztályában. Egyetemi évei alatt döntötte el, hogy zenekari művész lesz. Tanulmányai befejezése előtt egy évvel felvételt nyert a Szegedi Szimfonikus Zenekarba. 2015-ben a Pannon Filharmonikusoknál helyettesítő állásban dolgozott. 2016 tavaszától a Kodály Filharmonikusok tagja, első fuvolása. 2017-ben „Az évad ifjú zenekari művésze” címet kapott.

 

További híreink

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

KLASSZ TAVASZ bérlet 2024

Frissüljön fel komolyzenével!

A(z) Kodály Filharmonikusok Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.